МОНАСТИРІ ОРДЕНУ БРАТІВ МЕНШИХ (ФРАНЦИСКАНЦІВ) В КОМІТАТАХ БЕРЕҐ ТА УҐОЧА В СЕРЕДНЬОВІЧЧІ ТА РАННЬОМУ НОВОМУ ЧАСІ

Автор(и)

DOI:

https://doi.org/10.24144/2523-4498.1(44).2021.232490

Ключові слова:

орден св. Франциска, Севлюський монастир, Берегсас, Канко, Перені

Анотація

На основі систематизації та аналізу доступних джерельних свідчень автор намагається з’ясувати обставини заснування та середньовічний період функціонування монастирів ордену св. Франциска на території комітатів Береґ та Уґоча, а саме в містах Берегсас і Севлюш. Автор статті констатує, що регіон не був серед першочергових і привабливих територій для поселення францисканців, які, зазвичай обирали багатолюдні, заможні міста. Якщо в Угорщині перших францисканців джерела фіксують у середині 1220-х рр., а в 1238 р. вже утворено окрему угорську провінцію ордену, то у північно-східній окраїні брати менші з’являються значно пізніше, не скоріше другої половини XІV ст. Розквіт діяльності францисканців в Угорщині припадає на XV – XVІ ст. На території північно-східних комітатів Угорщини існували монастирі обох напрямків ордену братів менших. У Берегсасі свою обитель мали конвентуали, а в Севлюші – обсерванти. Серед покровителів францисканців бачимо баронську (нялабську) гілку давнього роду Перені, представники якого наприкінці XV ст. заснували францисканський монастир у Севлюші на горі Канко. Із поширенням Реформації францисканські монастирі, подібно до інших католицьких осередків, занепали. Монахи переселилися у більш безпечні монастирі, а керівництво ордену не полишало наміри повернути втрачені маєтки і землі. Перші зародки відродження діяльності францисканців у північно-східному пограниччі Угорщині з’являються на рубежі XVI – XVII ст. Польські монахи у Стропкові з різних причин не могли охопити великі території місіонерством, а італійські монахи не змогли адаптуватися до різноетнічного і часто ворожого оточення. Завдяки активній діяльності францисканців та підтримці Перені у 1651 р. був відроджений їхній Севлюський монастир.

 

Біографія автора

Оксана Ферков, ДВНЗ «Ужгородський національний університет», Ужгород

кандидат історичних наук, доцент кафедри археології, етнології та культурології

 

Посилання

Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis, (далі – CD), 1934. tyomi IX, vol. 5. / Ed. Fejér, Georgius, Budae, 655 р. (in Latin).

Dienes Adorján, 1935. Regélő romok, Rozsnyó: Sajó-Vidék, 509 old. (in Hungarian).

Egyháztörténeti emlékek a magyarországi hitújítás korából, (далі – ETE), 1904. II. kötet, 1530 – 1534. /Szerk.: Bunyitay V., Rapaics R., Karácsonyi J., Budapest, 570 old. (in Hungarian, in Latin).

Egyháztörténeti emlékek a magyarországi hitújítás korából, (ETE), 1909. IV. kötet, 1542 – 1547. Szerk.: Karácsonyi J., Kollányi F., Lukcsics J., Budapest, 652 old. (in Hungarian, in Latin).

Egyháztörténeti emlékek a magyarországi hitújítás korából, (ETE), 1912, V. kötet, 1548 – 1551. /Szerk.: Karácsonyi J., Kollányi F., Lukcsics J., Budapest, 684 old. (in Hungarian, in Latin).

F.Romhányi, Beatrix, 2003. Kolduló barátok, gazdálkodó szerzetesek. Koldulórendi gazdálkodás a késő középkori Magyarországon. Akadémiai doktori értekezés. Budapest, 443 old. https://core.ac.uk/download/pdf/35136337.pdf (дата звернення 13.04.2021) (in Hungarian).

F.Romhányi, Beatrix, 2005. Ferencesek a késő középkori Magyarországon, A ferences lekiség hatása az újkori Közép-Európa történetére és kultúrájára. 1. / Ed.: Őze Sándor–Medgyessy-Schmikli Norbert. Piliscsaba–Budapest, 116–122. old. (in Hungarian).

Fügedi, Elek, 1972. Koldulórendek és városfejlődés Magyarországon, Századok, 69–95. old. (in Hungarian).

Galla, Ferenc, 2005. Ferences misszionáriusok Magyarországon és Erdélyben a 17-18. században, Sajtó alá rendezte Fazekas István, Budapest-Róma, 408. old. (in Hungarian).

Horváth István, 2015. Az egri egyházmegye rövid története, Eger, 48 old. (in Hungarian).

Horváth János, 1957. A reformáció jegyében. A Mohács utáni félszázad magyarországi irodalomtörténet, 537 old. (in Hungarian).

Karácsonyi, János, 1922 – 1924. Szent Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig, I–II, Budapest, 567, 668. old. (in Hungarian).

Komáromy, András, 1894. Nyalbvár és uradalma. Századok, 492–519. old. (in Hungarian).

Lehocky, Tivadar, 1881. Beregvármegye monográfiája, 2. кöt., Ungvár, 501. old. (in Hungarian).

Molnár, Antal, 1992. Olasz minoriták a XVII. századi Felső-Magyarországon. Aetas, (8) 3, 44–77. old. (in Hungarian).

Molnár, Antal, 2005. Mezőváros és katolicizmus. Katolikus egyház az egri püspökség hódoltsági területén a 17. században. Budapest, 322 old. (in Hungarian).

Nagy, Iván, 1857. Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. I. Kötete, Pest, 320 old. (in Hungarian).

Őze, Sándor, 2009. A ferencesek és a reformáció kapcsolata a XVI. századi Magyarországon, Szentirás, hagyomány, reformáció. Teológia- és egyháztörténeti tanulmányok. Szerk.: F.Romhányi Beatrix–Kendeffy Gábor, Budapest, 157–175. old. (in Hungarian).

Relationes missionariorum de Hungaria et Transilvania (1627 – 1707), 1994. / Ed. Tóth István György, Roma-Budapest, 459 old. (in Latin).

Révész Imre, 1941. Reformáció és ellenreformáció. Magyar müvelődéstörténet /Szerk. Domanovszky Sándor, 3. köt., 407–449 old. http://mek.oszk.hu/09100/09175/html/49.html (дата звернення 13.04.2021). (in Hungarian).

Risko, Marianna, 2007. Ferencesek Nagyszőlősön. Ötszáz éves jelenlét térben és időben, Budapest, 263 old. (in Hungarian).

Rupp, Jakab, 1872. Magyarország helyrajzi története fő tekintettel az egyházi intézetekre 2. Az Egri érsek-egyház-tartomány, Pest, 472. old. (in Hungarian).

Szabó, György Pius, 1921. Ferencesrendiek a magyar történelemben. Adalékok a magyar ferencesrendiek történetéhez, Budapest, 454 old. (in Hungarian).

Tadhg Ó hAnnracháin, 2015. Catholic Europe, 1592-1648.Centre and Peripheries, Oxford University Press, 272 р. (in Englis).

Tallóczy, Lajos–Barabás Samu, 1913. A Frangepán család oklevéltára. II. 1454 – 1527, Budapest, 525 old. (in Hungarian).

Tóth, István György, 2001. Galatáról Japánba. Olasz misszionáriusok a 17. századi Magyarországon és Erdélyben, Századok, 819–869. old. (in Hungarian).

Tóth, István György, 2007. Miszionáriusok a kora újkori Magyarországon, Budapest, Balassa kiadó, 428 old. (in Hungarian).

Zubánics, László, 2007. Viz tükrén történelemet irni, Ungvár-Budapest, 91 old. (in Hungarian).

Andreev, A. R., 2003. Monasheskye ordena [Monastic orders], Moskva, Evromyr, 400 s. (in Russian).

Prokhnenko, Y. A., Homoliak, E. M., Moizhes, V. V., 2007. Rezultati issledovanyia Vynohradovskoho y Korolёvskoho zamkov v 2007 [The results of the study of Vinogradovsky and Korolevsky castles in 2007], Carpatica – Karpatyka, Uzhhorod: Vydavnytstvo UzhNU «Hoverla», vyp. 36, s. 219–256. (in Ukrainian).

Ferkov, O., Moizhes, V., 2020. Istoriia serednovichnoho monastyria ordenu sv. Dominika v Berehovi: suchasni problemy ta perspektyvy doslidzhennia [The history of the medieval St. Dominic’s order monastery in the Berehovo: Current Issues and Prospects for Research], Naukovyi visnyk Uzhhorodskoho universytetu: seriia: Istoriia / redkol.: Yu. V. Danylets (holovnyi redaktor) ta in., Uzhhorod: Hoverla, vyp. 1 (42), s. 127–136. DOI: https://doi.org/10.24144/2523-4498.1(42).2020.202435 (in Ukrainian).

##submission.downloads##

Опубліковано

2021-06-27

Як цитувати

Ферков, О. . (2021). МОНАСТИРІ ОРДЕНУ БРАТІВ МЕНШИХ (ФРАНЦИСКАНЦІВ) В КОМІТАТАХ БЕРЕҐ ТА УҐОЧА В СЕРЕДНЬОВІЧЧІ ТА РАННЬОМУ НОВОМУ ЧАСІ. Науковий вісник Ужгородського університету. Серія: Історія, (1 (44), 80–89. https://doi.org/10.24144/2523-4498.1(44).2021.232490

Номер

Розділ

Всесвітня історія