ЖІНКИ В ІСТОРІЇ РАННЬОМОДЕРНОГО ЧАСУ – ВИДАТНІ ОСОБИСТОСТІ РОДИНИ ДРУГЕТІВ (ІІ)

Автор(и)

DOI:

https://doi.org/10.24144/2523-4498.1(48).2023.280411

Ключові слова:

жінка, Каталін Надошді, шлюб, Анна Якушич, комітат, Марія Естергазі, замок, Терезія Кеглевич

Анотація

Завдяки розвитку історичної науки, зокрема дослідженням «жіночої теми», через значні зміни проходить і той науковий підхід, згідно з яким ми дивимося у минуле. У нашій статті, за допомогою досліджень (загальних та конкретних прикладів), ми простежуємо суспільні відносини ранньомодерного часу (другої половини XVII століття) – у якому жили, працювали, народжували, виховували дітей та керували маєтками жінки-аристократки – представники роду Другетів. Про багатьох із них можна стверджувати, що вони зразково вистояли у важких умовах того часу. У тогочасному угорському суспільстві кожен мав свої права та обовʼязки залежно від статі та віку. У наший статті ми досліджуємо – відповідно до історичної доби – які можливості були доступні жінкам-дворянкам у сфері суспільно-соціальних відносин та укладанні шлюбів. Все це ми простежуємо досліджуючи життєвий шлях та моделі карʼєрного зросту жінок, котрі через укладання шлюбів потрапили до сімʼї Друґетів, вказуючи на окремі аспекти цих процесів. З точки зору читача може здатися зайвим окреслювати суспільні умови того часу, однак без їх знання формулювання ролі жінки того часу може бути неповним.У другій половині XVII ст. значно змінилася й релігійна структура регіону, таким чином тогочасні аристократки (на відміну від їх попередниць) вже підтримували поширення контрреформації (католицького відновлення). Яку роль відігравали тогочасні аристократки в угорському суспільстві та їхньому оточенні? Рамки для цих ролей в основному були встановлені сім’ями та системою спадкованих стосунків, у якій вони народилися. Жінка-аристократка того часу, відповідно до суспільних очікувань, своїм шлюбом не лише підвищувала престиж своєї сім’ї, а й забезпечувала фінансову безпеку своїх майбутніх нащадків. Оскільки жінки офіційно не брали (й не могли брати) участь у повсякденному формуванні політики та суспільного життя, про них збереглося значно менше джерел різного типу, ніж про чоловіків. У них ми можемо знайти згадки про жінок переважно як про дружин, донок, наречених і матерів. Але саме завдяки їхньому суспільному статусу це не означає, що жінки не мали значний неформальний вплив на політичне життя. Ось чому важливо вивчати «кар’єру» жінок того часу, оскільки без знання про них наше уявлення про суспільство цього часу буде неповним. Однією із важливих «пазлів історичної правди» може бути дане наукове дослідження, яке, окрім доповнення неповних біографічних даних, намагається представити соціальну роль, яку виконували ці жінки. Стаття є продовженням наукового дослідження, присвяченого життю та діядьності жінок-аристократок та підсумовує вивчення невідомих моментів життєвого шляху жінок – Другетів (Каталін Надошді, Анни Якушич, Марії Естергазі, Терезії Кеглевич), вводить в науковий обіход багато документів (частина яких публіковується українською мовою вперше).

Біографії авторів

Ласлов Зубанич

кандидат історичних наук, доцент кафедри історії Угорщини та європейської інтеграції,
ДВНЗ «Ужгородський національний університет», Ужгород

Естер Балла

аспірантка 2 курсу факультету історії та міжнарожних відносин,
ДВНЗ «Ужгородський національний університет», Ужгород

Посилання

Список використаних джерел

Homonnai gróf Drugeth Jánosnak, a néhai Széchy György részéről elfoglalt és ennek az özvegye és utódai kezén tartott Barkó és Terebes várak visszaadásáról, Zemplén mezővárossal együtt. 1625. évi XLIV. törvénycikk. [Оnline]. Доступно: https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=62500044.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D18 (дата звернення 04.09.2022).

A gróf Esterházyak családi naplója, 1888. Kiad. Szilágyi Sándor. Magyar Történelmi Tár, 209–224. old.

A Rákóczyak levéltárából. III. közl., 1894. Közli: Szilágyi Sándor. Magyar Történelmi Tár, 3. sorozat 17. kötet, 659–662. old.

Acsády, Ignácz, 1885. A Széchyek Murányban. II. közl., Századok, 119. old.

Bódai, Dalma, 2021.„…mikor sok kérői voltanak leányának”. Menyasszonyok és hozományok a Thurzó családban. [Оnline]. Доступно: http://families.hu/mikor-sok-keroi-voltanak-leanyanak-menyasszonyok-es-hozomanyok-a-thurzo-csaladban/(дата звернення 04.09.2022).

Borbély, Zoltán, 2013. Egy konvertita főúr Felső-Magyarországon: Homonnai Drugeth György. Rekatolizáció, ellenreformáció és katolikus megújulás Magyarországon (szerk.: Peter Kónya), Prešov, 370–387. old.

Borbély, Zoltán, 2015. A Homonnai Drugethek Felső-Magyarországon a 17. század első évtizedeiben. Doktori értekezés, Eger: Eszterházy Károly Főiskola, [Оnline]. Доступно: http://disszertacio.uni-eszterhazy.hu/2/1/Borbely_Zoltan_disszertacio.PDF (дата звернення 04.09.2022).

Csízi, István, 2012. A királyi Magyarország főnemesi családjainak címerváltozatai a 16–17. században. PhD-értekezés, Budapest: ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola, 135. old. [Оnline]. Доступно: http://doktori.btk.elte.hu/hist/csiziistvan/diss.pdf (дата звернення 20.09.2019).

Csízi, István, 2014. Észrevételek a magyar főnemesi címek XVI – XVII. századi történetéhez, Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok), 21. szám, 38–41., 45–46. old.

Fallenbüchl, Zoltán, 1988. Magyarország főméltóságai, Budapest: Maecenas Kiadó, 91 old.

Hajnik, Imre, 1888. Az örökös főispánság a magyar alkotmánytörténetben. 1888. Értekezések a történelmi tudományok köréből, XII/10. sz., 85. old.

Haraszthy, Miklós, 1896. Adatok a Drugeth-Homonnai grófi család nemzedékrendjéhez. Andrássy Aladár gróf levelestárából. (Keglevich Terézia naplójából). Adatok Zemplén vármegye történetéhez, 5. szám, 168–170. old.

Horváth, Mihály, 1838. Gróf Nádasdy Tamás' élete, némi tekintettel korára, Buda: Magyar Királyi Egyetem, 159. old.

Jakusith Anna két levele, 1891. Közli: Komáromy András. Magyar Történelmi Tár, 3. sorozat 14. Kötet, 703–704. old.

Kádár, Zsófia, 2014. Jezsuita vezetésű vallásos társulatok Magyarországon a 17. században (1582 – 1671), Századok, 1246. old.

Kivonatok Révay László naplójából, Dualszky Jánostól, 1857. Magyar Történelmi Tár, 1. sorozat 3. kötet, 251. old.

Keglevich Péter naplója 1599 – 1661., 1867. Közli Deák Farkas. Magyar Történelmi Tár – 2. sorozat 1. kötet, 245. old.

Ludiková, Zuzana, 2002. A nagyszombati székesegyház késő reneszánsz és barokk síremlékei. [Late Renaissance and Baroque Sepulchral Monuments in the Nagyszombat (Trnava) Cathedral]. Művészettörténeti Értesítő, 51. sz., 85–106. old.

Martí, Tibor, 2013. Gróf Esterházy László (1626 – 1652). Fejezetek egy arisztokrata család történetéhez. Doktori (PhD)-értekezés, Budapest: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskola, [Оnline]. Доступно: https://core.ac.uk/download/pdf/35132436.pdf (дата звернення 04.09.2022).

Merényi, Lajos, 1895a. Függelék gróf Esterházy Miklós nádor végrendelete, Esterházy Pál 1635 – 1713. Melléklet. Budapest: Magyar Történeti Életrajzok, 265–276. old.

Merényi, Lajos, 1895b. Esterházy Pál 1635 – 1713, Budapest: Magyar Történeti Életrajzok, 282. old.

Mészáros, Károly, 1861. Ungvár története a legrégibb időktől maig. Pest, Ráth Mór Könyvkereskedése, 114. old.

Nagy, Iván, 1857. Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. I. kötet (A-B), Pest: kiadja Friebeisz István, 311. old.

Nagy, Iván, 1858. Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. III. kötet (С–D), Pest: kiadja Ráth Mór, 420. old.

Nagy, Iván, 1862. Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. IX. kötet (P–R), Pest: kiadja Ráth Mór, 852 old.

Nagy, Iván, 1865a. Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. XI. kötet (T–Ü), Pest: kiadja Ráth Mór, 441. old.

Nagy, Iván, 1865b. Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. XII. kötet (V–W), Pest: kiadja Ráth Mór, 518. old.

Pandula, Attila, 2014. A pruszkai ferences templom heraldikus kapuzata. Magyar Sion. ÚjFolyam, VIII. / L. sz., 191–202. old.

Péter, Katalin, 2005. Házasság a XVII. századi Magyarországon. Bölcsőtől a koporsóig. Szöveggyűjtemény a történeti demográfia tanulmányozásához (szerk. Faragó Tamás), Bp., 90–94. old.

Péter, Katalin, 2008., Házasság a régi Magyarországon. 16 – 17. század, Budapest: L’HarmattanKiadó, 168 old.

Péter, Katalin, 2010. Az asszony neve. Arisztokrata névhasználat a 16 – 17. századi Magyarországon, Történelmi Szemle, № 2, 151–187. old.

Radvánszky, Béla, 1986a. Magyar családélet é sháztartás a XVI. és XVII. században. I. kötet, Budapest: Helikon Kiadó, 354. old.

Radvánszky, Béla, 1986b. Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században. II. kötet, Budapest: Helikon Kiadó, 406. old.

Radvánszky, Béla, 1986c. Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században. III. kötet, Budapest: Helikon Kiadó, 428. old.

Réz, László, 1899. A Drugethek és Homonna reformációja, Sátoraljaújhely: Zemplén Könyvnyomtató Intézet, 158. old.

Rupp, Jakab, 1868. Adalékok az egyházi kincsek történetéhez, Archeológiai Közlemények. A hazai műemlékek ismeretének előmozdítására. 7. Kötet, 1. sz., 65–72. old.

Szalárdi, János. Siralmas magyar krónika, Budapest: Magyar Heliokon Kiadó, 1980, 863. old.

Takáts, Sándor, 1982. Régi magyar nagyasszonyok, Budapest: Szépirodalmi Kiadó, 353. old.

Thaly, Kálmán 1883. Gróf Esterházy Miklós kincstára 1645. Magyar Történelmi Tár, 6., 753–767. old.

Viskolcz, Noémi, 2007. 17. századi ismeretlen hazai kisnyomtatványok a Magyar Országos Levéltárból. MagyarKönyvszemle, 123. évfolyam, 1–4. szám, 185–199. old.

Viskolcz, Noémi, 2015. Esterházy Anna Júlia (1630 – 1669), Századok, 4. sz., 873–903. old.

Werbőczy, István. Tripartitum. Nemes Magyarország Szokásjogának Hármaskönyve. [Оnline]. Доступно: http://www.staff.u-szeged.hu/~capitul/analecta/trip_hung.htm. (дата звернення 04.09.2022).

Zubánics, László, 2016. Vitézi végek dicsérete. A nemesség szerepe a XVI – XVIII. századi Északkelet-Magyarország társadalmi fejlődésében, Ungvár-Budapest: Intermix Kiadó, 292 old.

Zubánics, László, 2020. A múlt tükrében elmerengve… Északkelet-Magyarország mindennapjai a XVI–XVIII. századfordulójá, Budapest-Ungvár: Intermix Kiadó, 357 old.

Зубанич, Л., 2017. Життя і політична кар’єра Балінта Другета (1577 – 1609 рр.), Науковий вісник Ужгородського університету. Серія: Історія, Ужгород: Вид-во УжНУ «Говерла», Вип. 2 (37), с. 46–55.

Зубанич, Л., Йовжо, О., 2019. Жігмонд (ІІ) Другет (? – 1684) – нариси з невідомого життєвого шляху, Науковий вісник Миколаївського національного університету імені В. О. Сухомлинського. Історичні науки, № 2, с. 98–102.

Зубанич, Л., 2020. Янош Х Другет: держаний діяч та меценат (1611 – 1645). Науковий вісник Ужгородського університету. Серія: Історія / М-во освіти і науки України; Держ. вищ. навч. заклад «Ужгород. нац. ун-т», Ф-т історії та міжнародних відносин; [Редкол.: Ю. В. Данилець (головний редактор) та ін.]. Ужгород: Вид-во УжНУ «Говерла», Вип. 2 (43), с. 113–120.

Зубанич, Л., 2021a. Приватне листування як історичне джерело ранньомодерного часу – на прикладі листів Яноша (X) Друґета та Анни Якушич, Науковий вісник Ужгородського університету. Серія: Історія / М-во освіти і науки України; Держ. вищ. навч. заклад «Ужгород. нац. ун-т», Ф-т історії та міжнародних відносин; [Редкол.: Ю. В. Данилець (головний редактор) та ін.], Ужгород: Вид-во УжНУ «Говерла», Вип. 2 (45), c. 85–94.

Зубанич, Л., 2021b. Суспільно-політичний розвиток дворянських родин Північно-східної Угорщини у 1526–1657 рр., Ужгород, Вид: ПП АУТДОР- Шарк, 296 с.

Зубанич, Л., Балла, Е., 2022. Жінки в історії ранньомодерного часу – видатні особистості родини Другетів, Науковий вісник Ужгородського університету. Серія: Історія / М-во освіти і науки України; Держ. вищ. навч. заклад «Ужгород. нац. ун-т», Ф-т історії та міжнародних відносин; [Редкол.: Ю. В. Данилець (головний редактор) та ін.]. Ужгород: Вид-во УжНУ «Говерла», Вип. 2 (45), с. 75–86.

Лабур, О. В., 1997a. Жінка в правовому контексті суспільних відносин в Україні ( XVI – XVIIІ ст.), Сторінки історії, К.: ІВЦ “Політехніка”, Вип. 9, c. 63–68.

Лабур, О. В., 1997b. Жінки у релігійному житті України протягом XVI – XVIIІ століттях, Актуальні проблеми політики, Одеса: Вид-во Астропринт, Вип. 1–2, c. 243–246.

Лабур, О. В, 1998a. Жіночий фактор в системі суспільних відносин в Україні (XVI – XVIII ст.): Дис… канд. іст. наук, K: Національний технічний ун-т України, 179 арк.

Лабур, О. В., 1998b. Вплив жінок на суспільно-політичне життя України XVI – XVIIІ ст., Актуальні проблеми політики, Одеса: Вид-во Астропринт, Вип. 3–4, c. 61–66.

Лабур, О. В., 2002. Деякі прояви войовничості українських шляхтянок щодо маєткових справ (XVI – XVIIІ ст.), Наукові праці МДГУ ім. Петра Могили, Миколаїв: Вид-во МДГУ, Вип. 4, c.12–16.

Лабур, О. В., 2007a. Гендерна соціалізація в українському суспільстві ХVІ – ХVІІІ ст.: спроба теоретичного та історіографічного аналізу, Вісник Академії праці і соціальних відносин Федерації профспілок України, № 2, c. 197–205.

Лабур, О. В., 2007b. Карне статутне право ХVІ століття як джерело історії ґендерних відносин в Україні, Історична пам’ять, № 1, c. 98–101.

Лабур, О. В., 2007c. Уявлення щодо поведінки жінок у полемічній та поетичній творчості в Україні ХVІ – ХVІІ століть, Часопис української історії, № 7, c. 8–13.

Старченко, Н. П., 1999. Дещо про становище жінки в шляхетському соціумі (Волинь кінця XVI – середини XVII ст.), Ґенеза: Спеціальний випуск. Філософські, історичні та політологічні студії, К., c. 66–74.

Старченко, Н. П., 2001. Шлюбна стратегія вдів і кілька проблем навколо неї (шляхетська Волинь кінця XVI ст.), Київська старовина, № 1, c. 42–62.

Старченко, Н. П., 2014. Честь, кров і риторика. Конфлікт у шляхетському середовищі Волині (друга половина XVI – XVII ст.), Київ: Laurus, 107 c.

Старченко, Н. П., 2021. Українські світи Речі Посполитої. Історія про історію, Київ: Laurus, 616 с.

Referenses

A gróf Esterházyak családi naplója, 1888. Kiad. Szilágyi Sándor. Magyar Történelmi Tár, 209–224. old. (in Hungarian).

A Rákóczyak levéltárából. III. közl., 1894. Közli: Szilágyi Sándor. Magyar Történelmi Tár, 3. sorozat 17. kötet, 659–662. old. (in Hungarian).

Acsády, Ignácz, 1885. A Széchyek Murányban. II. közl., Századok, 119. old. (in Hungarian).

Bódai, Dalma, 2021.„…mikor sok kérői voltanak leányának”. Menyasszonyok és hozományok a Thurzó családban. [Оnline]. Доступно:// http://families.hu/mikor-sok-keroi-voltanak-leanyanak-menyasszonyok-es-hozomanyok-a-thurzo-csaladban/(дата звернення 04.09.2022). (in Hungarian).

Borbély, Zoltán, 2013. Egy konvertita főúr Felső-Magyarországon: Homonnai Drugeth György. Rekatolizáció, ellenreformáció és katolikus megújulás Magyarországon (szerk.: Peter Kónya), Prešov, 370–387. old. (in Hungarian).

Borbély, Zoltán, 2015. A Homonnai Drugethek Felső-Magyarországon a 17. század első évtizedeiben. Doktori értekezés, Eger: Eszterházy Károly Főiskola, [Оnline]. Доступно: http://disszertacio.uni-eszterhazy.hu/2/1/Borbely_Zoltan_disszertacio.PDF (дата звернення 04.09.2022). (in Hungarian).

Csízi, István, 2012. A királyi Magyarország főnemesi családjainak címerváltozatai a 16-17. században. PhD-értekezés, Budapest: ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola, 135. old. [Оnline]. Доступно: http://doktori.btk.elte.hu/hist/csiziistvan/diss.pdf (дата звернення 20.09.2019). (in Hungarian).

Csízi, István, 2014. Észrevételek a magyar főnemesi címek XVI-XVII. századi történetéhez, Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok), 21. szám, 38–41., 45–46. old. (in Hungarian).

Fallenbüchl, Zoltán, 1988. Magyarország főméltóságai, Budapest: Maecenas Kiadó, 91 old. (in Hungarian).

Hajnik, Imre, 1888. Az örökös főispánság a magyar alkotmánytörténetben. 1888. Értekezések a történelmi tudományok köréből, XII/10. sz., 85. old. (in Hungarian).

Haraszthy, Miklós, 1896. Adatok a Drugeth-Homonnai grófi család nemzedékrendjéhez. Andrássy Aladár gróf levelestárából. (Keglevich Terézia naplójából). Adatok Zemplén vármegye történetéhez, 5. szám, 168–170. old. (in Hungarian).

Homonnai gróf Drugeth Jánosnak, a néhai Széchy György részéről elfoglalt és ennek az özvegye és utódai kezén tartott Barkó és Terebes várak visszaadásáról, Zemplén mezővárossal együtt. 1625. évi XLIV. törvénycikk. [Оnline]. Доступно:https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=62500044.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D18 (дата звернення 04.09.2022). (in Hungarian).

Horváth, Mihály, 1838. Gróf Nádasdy Tamás' élete, némi tekintettel korára, Buda: Magyar Királyi Egyetem, 159. old. (in Hungarian).

Jakusith Anna két levele, 1891. Közli: Komáromy András. Magyar Történelmi Tár, 3. sorozat 14. Kötet, 703–704. old. (in Hungarian).

Kádár, Zsófia, 2014. Jezsuita vezetésű vallásos társulatok Magyarországon a 17. században (1582 – 1671), Századok, 1246. old. (in Hungarian).

Keglevich Péter naplója 1599 – 1661., 1867. Közli Deák Farkas. Magyar Történelmi Tár – 2. sorozat 1. kötet, 245. old. (in Hungarian).

Kivonatok Révay László naplójából, Dualszky Jánostól, 1857. Magyar Történelmi Tár, 1. sorozat 3. kötet, 251. old. (in Hungarian).

Labur, O. V., 1997a. Zhinka v pravovomu konteksti suspiljnykh vidnosyn v Ukrajini (XVI – XVIII st.) [A woman in the legal context of social relations in Ukraine (XVI – XVIII centuries)], Storinky istoriji, K.: IVC “Politekhnika”, Vyp. 9, s. 63–68. (in Ukrainian).

Labur, O. V., 1997b. Zhinky u relighijnomu zhytti Ukrajiny protjaghom XVI – XVIII stolittjakh [Women in the religious life of Ukraine during the XVI – XVIII centuries], Aktualjni problemy polityky, Odesa: Vyd-vo Astroprynt, Vyp. 1–2, s. 243–246. (in Ukrainian).

Labur, O. V, 1998a. Zhinochyj faktor v systemi suspiljnykh vidnosyn v Ukrajini (XVI – XVIII st.) [The female factor in the system of social relations in Ukraine (XVI – XVIII centuries)]: Dys… kand. ist. nauk, K: Nacionaljnyj tekhnichnyj un-t Ukrajiny, 179 s. (in Ukrainian).

Labur, O. V., 1998b. Vplyv zhinok na suspiljno-politychne zhyttja Ukrajiny XVI – XVIII st. [The influence of women on the social and political life of Ukraine in the XVI-XVIII centuries], Aktualjni problemy polityky, Odesa: Vyd-vo Astroprynt, Vyp. 3–4., s. 61–66. (in Ukrainian).

Labur, O. V., 2002. Dejaki projavy vojovnychosti ukrajinsjkykh shljakhtjanok shhodo majetkovykh sprav (XVI – XVIII st.) [Some manifestations of militancy of Ukrainian noblewomen regarding property matters (XVI - XVIII centuries)], Naukovi praci MDGhU im. Petra Moghyly, Mykolajiv: Vyd-vo MDGhU, Vyp. 4, s. 12–16. (in Ukrainian).

Labur, O. V., 2007a. Ghenderna socializacija v ukrajinsjkomu suspiljstvi XVI – XVIII st.: sproba teoretychnogho ta istorioghrafichnogho analizu [Gender socialization in Ukrainian society of the XVI – XVIII centuries: an attempt at theoretical and historiographical analysis.], Visnyk Akademiji praci i socialjnykh vidnosyn Federaciji profspilok Ukrajiny, Nr. 2, s. 197–205. (in Ukrainian).

Labur, O. V., 2007b. Karne statutne pravo XVI stolittja jak dzherelo istoriji gendernykh vidnosyn v Ukrajini [Criminal statute law of the 16th century as a source of the history of gender relations in Ukraine], Istorychna pam'jatj, Nr. 1, s. 98–101. (in Ukrainian).

Labur, O. V., 2007c. Ujavlennja shhodo povedinky zhinok u polemichnij ta poetychnij tvorchosti v Ukrajini XVI – XVII stolitj [Insights into the behavior of women in polemical and poetic creativity in Ukraine in the XVI – XVII centuries], Chasopys ukrajinsjkoji istoriji, Nr. 7, s. 8–13. (in Ukrainian).

Ludiková, Zuzana, 2002. A nagyszombati székesegyház késő reneszánsz és barokk síremlékei. [Late Renaissance and Baroque Sepulchral Monuments in the Nagyszombat (Trnava) Cathedral]. Művészettörténeti Értesítő, 51. sz., 85–106. old. (in Hungarian).

Martí, Tibor, 2013. Gróf Esterházy László (1626 – 1652). Fejezetek egy arisztokrata család történetéhez. Doktori (PhD)-értekezés, Budapest: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskola, [Оnline]. Доступно: https://core.ac.uk/download/pdf/35132436.pdf (дата звернення 04.09.2022). (in Hungarian).

Merényi, Lajos, 1895a. Függelék gróf Esterházy Miklós nádor végrendelete, Esterházy Pál 1635 – 1713. Melléklet, Budapest: Magyar Történeti Életrajzok, 265–276. old. (in Hungarian).

Merényi, Lajos, 1895b. Esterházy Pál 1635 – 1713, Budapest: Magyar Történeti Életrajzok, 282. old. (in Hungarian).

Mészáros, Károly, 1861. Ungvár története a legrégibb időktől maig, Pest, Ráth Mór Könyvkereskedése, 114. old. (in Hungarian).

Nagy, Iván, 1857. Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. I. kötet (A-B), Pest: kiadja Friebeisz István, 311. old. (in Hungarian).

Nagy, Iván, 1858. Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. III. kötet (С–D), Pest: kiadja Ráth Mór, 420. old. (in Hungarian).

Nagy, Iván, 1862. Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. IX. kötet (P–R), Pest: kiadja Ráth Mór, 852. old. (in Hungarian).

Nagy, Iván, 1865a. Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. XI. kötet (T–Ü), Pest: kiadja Ráth Mór, 441. old. (in Hungarian).

Nagy, Iván, 1865b. Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. XII. kötet (V–W), Pest: kiadja Ráth Mór, 518. old. (in Hungarian).

Pandula, Attila, 2014. A pruszkai ferences templom heraldikus kapuzata. Magyar Sion. ÚjFolyam, VIII. / L. sz., 191–202. old. (in Hungarian).

Péter, Katalin, 2005. Házasság a XVII. századi Magyarországon. Bölcsőtől a koporsóig. Szöveggyűjtemény a történeti demográfia tanulmányozásához (szerk. Faragó Tamás), Bp., 90–94. old. (in Hungarian).

Péter, Katalin, 2008., Házasság a régi Magyarországon. 16–17. század, Budapest: L’Harmattan Kiadó, 168. old. (in Hungarian).

Péter, Katalin, 2010. Az asszony neve. Arisztokrata névhasználat a 16–17. századi Magyarországon, Történelmi Szemle, № 2., 151–187. old. (in Hungarian).

Radvánszky, Béla, 1986a. Magyar családélet é sháztartás a XVI. és XVII. században. I. kötet, Budapest: Helikon Kiadó, 354. old. (in Hungarian).

Radvánszky, Béla, 1986b. Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században. II. kötet, Budapest: Helikon Kiadó, 406. old. (in Hungarian).

Radvánszky, Béla, 1986c. Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században. III. kötet, Budapest: Helikon Kiadó, 428. old. (in Hungarian).

Réz, László, 1899. A Drugethek és Homonna reformációja. Sátoraljaújhely: Zemplén Könyvnyomtató Intézet, 158. old. (in Hungarian).

Rupp, Jakab, 1868. Adalékok az egyházi kincsek történetéhez, Archeológiai Közlemények. A hazai műemlékek ismeretének előmozdítására. 7. Kötet, 1. sz., 65–72. old. (in Hungarian).

Starchenko, N. P., 1999. Deshho pro stanovyshhe zhinky v shljakhetsjkomu sociumi (Volynj kincja XVI – seredyny XVII st.) [Something about the position of women in the noble society (Volyn at the end of the XVI - mid- XVII centuries).], Geneza: Specialjnyj vypusk. Filosofsjki, istorychni ta politologhichni studiji, K., s. 66–74. (in Ukrainian).

Starchenko, N. P., 2001. Shljubna strateghija vdiv i kiljka problem navkolo neji (shljakhetsjka Volynj kincja XVI st.) [The marriage strategy of widows and several problems surrounding it (noble Volyn at the end of the 16th century)], Kyjivsjka starovyna, Nr. 1, s. 42–62. (in Ukrainian).

Starchenko, N. P., 2014. Chestj, krov i rytoryka. Konflikt u shljakhetsjkomu seredovyshhi Volyni (drugha polovyna XVI – XVII st.) [Honor, blood and rhetoric. Conflict in the aristocratic environment of Volyn (second half of the 16th – 17th centuries)], Kyjiv: Laurus, 107 c. (in Ukrainian).

Starchenko, N. P., 2021. Ukrajinsjky svity Rechi Pospolytoji. Istorija pro istorju [Ukrainian worlds of the Polish-Lithuanian Commonwealth. A story about a story], Kyjiv: Laurus, 616 s. (in Ukrainian).

Szalárdi, János, 1980. Siralmas magyar krónika, Budapest: Magyar Heliokon Kiadó, 863. old. (in Hungarian).

Takáts, Sándor, 1982. Régi magyar nagyasszonyok, Budapest: Szépirodalmi Kiadó, 353. old. (in Hungarian).

Thaly, Kálmán, 1883. Gróf Esterházy Miklós kincstára 1645. Magyar Történelmi Tár, 6., 753–767. old. (in Hungarian).

Viskolcz, Noémi, 2007. 17. századi ismeretlen hazai kisnyomtatványok a Magyar Országos Levéltárból. MagyarKönyvszemle, 123. évfolyam, 1–4. szám, 185–199. old. (in Hungarian).

Viskolcz, Noémi, 2015. Esterházy Anna Júlia (1630 – 1669), Századok, 4. sz., 873–903. old. (in Hungarian).

Werbőczy, István. Tripartitum. Nemes Magyarország Szokásjogának Hármaskönyve. [Оnline]. Доступно: http://www.staff.u-szeged.hu/~capitul/analecta/trip_hung.htm. (дата звернення 04.09.2022). (in Hungarian).

Zubánics, László, 2016. Vitézi végek dicsérete. A nemesség szerepe a XVI – XVIII. századi Északkelet-Magyarország társadalmi fejlődésében, Ungvár-Budapest: Intermix Kiadó, 292 old. (in Hungarian).

Zubánics, László, 2020. A múlt tükrében elmerengve… Északkelet-Magyarország mindennapjai a XVI – XVIII. század fordulóján, Budapest-Ungvár: Intermix Kiadó, 357 old. (in Hungarian).

Zubanych L., Jovzho O., 2019. Zhighmond (II) Drughet (? – 1684) – narysy z nevidomogho zhyttjevogho shljakhu [Zsigmond II Druget (? – 1684) – sketches from the unknown life path], Naukovyj visnyk Mykolajivsjkogho nacionaljnogho universytetu imeni V. O. Sukhomlynsjkogho. Istorychni nauky. Nr. 2, s. 98–102. (in Ukrainian). DOI: 10.33310/2519-2809-2019-48-2-98-102

Zubanych, L., 2017. Zhyttja i politychna kar'jera Balinta Drugheta (1577 – 1609 rr.) [Life and political activity of Balint Drugeth (1577 – 1609], Scientific Herald of Uzhhorod University. Series: History, Vyp. 2 (37)., s. 46–55. (in Ukrainian).

Zubanych, L., 2020. Janosh X Drughet: derzhanyj dijach ta mecenat (1611 – 1645) [Janos X Drugeth: statesman and philanthropist, 1611 – 1645], Scientific Herald of Uzhhorod University. Series: History / Ministry of Education and Science of Ukraine; State Higher Educational Establishment «Uzhhorod National University», Faculty of History and International Relations; [Editorial board: Y. Danylets (editor-in-chief) and other], Uzhhorod: Publisher of Uzhhorod National University «Hoverla», Issue 2 (43)., s. 113–120. (in Ukrainian). DOI: 10.24144/2523-4498.2(43).2020.217371

Zubanych, L., 2021a. Pryvatne lystuvannja jak istorychne dzherelo rannjomodernogho chasu – na prykladi lystiv Janosha (X) Drugeta ta Anny Jakushych [Private correspondence as a historical source of early modern times – on the example of letters of Janos (X) Drugeth and Anna Yakushich], Scientific Herald of Uzhhorod University. Series: History / Ministry of Education and Science of Ukraine; State Higher Educational Establishment «Uzhhorod National University», Faculty of History and International Relations; [Editorial board: Y. Danylets (editor-in-chief) and other], Uzhhorod: Publisher of Uzhhorod National University «Hoverla», Issue 2 (45), s. 85–94. (in Ukrainian). DOI: 10.24144/2523-4498.2(45).2021.247217

Zubanych, L., 2021b. Suspiljno-politychnyj rozvytok dvorjansjkykh rodyn Pivnino-skhidnoji Ughorshhyny u 1526 – 1657 rr. [Socio-political development of noble families of North-Eastern Hungary in 1526–1657], Uzhghorod, Vyd: PP AUTDOR- Shark, 296 s. (in Ukrainian).

Zubanych, L., Balla, E., 2022. Zhinky v istoriji rannjomodernogho chasu – vydatni osobystosti rodyny Drughetiv [Women in the history of the Early modern time – outstanding personalities of the Drugeth family], Scientific Herald of Uzhhorod University. Series: History / Ministry of Education and Science of Ukraine; State Higher Educational Establishment «Uzhhorod National University», Faculty of History and International Relations; [Editorial board: Y. Danylets (editor-in-chief) and other], Uzhhorod: Publisher of Uzhhorod National University «Hoverla», Issue 2 (45), s. 75–86. (in Ukrainian). DOI: https://doi.org/10.24144.2523-4498.2(47).2022.266772

##submission.downloads##

Опубліковано

2023-06-11

Як цитувати

Зубанич, . Л. ., & Балла, Е. (2023). ЖІНКИ В ІСТОРІЇ РАННЬОМОДЕРНОГО ЧАСУ – ВИДАТНІ ОСОБИСТОСТІ РОДИНИ ДРУГЕТІВ (ІІ). Науковий вісник Ужгородського університету. Серія: Історія, (1 (48), 59–70. https://doi.org/10.24144/2523-4498.1(48).2023.280411

Номер

Розділ

Всесвітня історія