РОЗВИТОК МІСТ ЛАМПЕРТСАС І СЕВЛЮШ У СЕРЕДНЬОВІЧЧІ
DOI:
https://doi.org/10.24144/2523-4498.2(49).2023.290487Ключові слова:
середньовічне місто, Лампертсас, Севлюш, госпіт, саси/саксонці, ярмарокАнотація
Дане дослідження вивчає розвиток міст Лампертсас (сьогодні Берегове) і Севлюш (сьогодні Виноградів) у середньовіччі. Перша частина дослідження присвячена науковому аналізу еволюції визначення середньовічних міст, що існували на території Угорського королівства. Дослідження має на меті з’ясувати, на підставі яких правових критеріїв угорська історична наука відокремлює місто: можливо, як форму поселення від інших ярмаркових міст та сіл? Визначення форми/статусу поселень, що існували на території Угорського королівства, наслідує західноєвропейську модель, яка базується на відповідних правових нормах, а не залежить від чисельності населення чи/або від рівня розподілу ремісництва та сільського господарства. Врегулювання правового статусу міст було необхідною умовою його розвитку. Одним із визначальних моментів правового «підгрунтя» міста було те, належало воно чи ні безпосередньо до королівської або державної юрисдикції, оскількиу цьому випадку на нього не поширювалася влада світської або церковної знаті. Крім цього, розвитку економіки сприяв і той факт, що жителі міста не були зобов’язані перед шляхтоюні грошовими виплатами (податками), ні іншими повинностями. Привілеї надавалися мешканцям міста – міський громаді, а вони, своєю чергою, домагалися визначення меж свого поселення. В такий спосіб створювались чітко відокремлені адміністративні одиниці (міста) з визначеними географічними межами. У більшості випадків такі (першочергові) межі становили міські мури, але для міст нашого регіону така форма не була характерною. Важливе значення для життя міста мало також створення необхідного для функціонування економічного підґрунтя, основою якого були щотижневі та щорічні ярмарки, а також право збору мита. На ярмарках не тільки міські ремісники могли продавати свої вироби, але й широко на них були представлені основні продукти харчування з навколишніх сіл. В історії середньовічних міст нашого краю важливо розглянути еволюцію двох важливих поселеннь – вище зазначених Лампертсаса і Севлюша. Розвиток обох поселень (як міст) починається з середини XIII ст. та досягає апогею у XIV ст., коли з’являються всі правові умови, характерні для середньовічних міст Угорського королівства. Обидва поселення «завдячують» своїм виникненням саксонським госпітам («hospes»), тобто переселенцям, і розвиток цих міст, швидше за все, припинився разом із їхнім зникненням як окремого єтносу.
Посилання
Список використаних джерел
Джерела:
Неопубліковані:
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Diplomáciai Levéltár 15795 (далі: MNLOL DL)
MNLOL DL 26566.
MNLOL DL 51651
MNLOL DL 70604.
MNLOL DL 70614.
MNLOL DL 70622.
MNLOL DL 70629.
MNLOL DL 70645.
MNLOL DL 70676.
MNLOL DL 70678
MNLOL DL 70702.
MNLOL DL 70708.
MNLOL DL 70727.
MNLOL DL 71068.
Опубліковані:
A Perényi család levéltára 1222 – 1526 (далі – PCSL), 2008. / Szerk.: Tringli István, Magyar Országos Levéltár kiadványai, II.Forráskiadványok 44, Budapest, 509 old.
Anjou-kori Oklevéltár. V. 1318 – 1320. (далі – AKO V.), 1998. / Szerk.: Kristó Gyula, Budapest–Szeged, 500 old.
Anjou-kori Oklevéltár. XIV. 1330 (далі – AKO XIV.), 2004. / Szerk.: Almási Tibor–Kőfalvi Tamás, Budapest–Szeged, 508 old.
Anjou-kori Oklevéltár. XL. 1356. (далі – AKO XL), 2014. / Szerk.: Rábai Kriszitna, Budapest-Szeged, 564 old.
Anjou-kori Oklevéltár. XXXVIII. 1354 (далі – AKO XXXVIII), 2013. / Szerk.: B. Halász Éva, Budapest-Szeged, 514. old.
Anjou-kori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. I. (1301 – 1321) (далі – AO I.), 1878. / Szerk.: Nagy Imre, Bp., 690 old.
Árpád-kori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. VIII. 1261 – 1272. (далі – ÁKÚO), 1870. / Szerk.: Wenzel Gusztáv, Pest, 504 old.
Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 4. füzet 1290 – 1301. (далі – ÁKOKJ, II. 4.), 1987. / Szerk.: Szentpétery Imre, Bp., 340 old.
Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. II. kötet. 1. Füzet 1255 – 1272. (далі – ÁKOKJ II, 1.), 1943. / Szerk.: Szentpétery Imre, Bp., 208 old.
Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet, 2. füzet. (далі – ÁKOKJ I, 2.), 1927. / Szerk.: Szentpétery Imre, Bp., 180 old.
Bereg megye hatóságának oklevelei (1299 – 1526). (далі – BMHO), 2006. / Szerk.: Neumann Tibor, Nyíregyháza, 154 old.
Blazovich László-Géczi Lajos: Anjou-kori Oklevéltár. VII. 1323. (Budapest–Szeged, 1991.). 482. sz. (AKO VII.),
Hazai oklevéltár 1234 – 1536. (далі – HO), 1879. / Szerk.: Nagy Imre–Deák Farkas–Nagy Gyula, Bp., 481 old.
Zsigmond-kori oklevéltár I. (1387 – 1399). (далі – ZSKO I.), 1951. / Szerk.: Mályusz Elemér, Bp., 811 old.
Література:
Boda, Attila, 2018.Nagyszőlős kísérlete úrbéres státuszán belülmegsértett előjogainak visszaszerzésérea 18. század második felében, Opuscula Historica II. Szerk.: Kósa-Grimm András Kristóf –Veres Kristóf György. Az EC Történész műhely kiadványai 2., Budapest, 81–101. old.
Dalmay, Árpád, 2022. Beregszász - Erzsébet királyné városa, Budapest: Romanika Bt., 336 old.
Engel, Pál, Kristó, Gyula, Kubinyi, András, 1998. Magyarország története 1301 – 1526, Budapest: Osiris Kiadó, 424 old.
Gönczi, Katalin, 2006. Kiváltságlevél és városi szabadság. A szabad királyi városi státus jogi és társa-dalomtörténeti tartalma a „hosszú középkorban.” Urbs–Magyar Várostörténeti Évkönyv I., 63–72. old.
Granasztói, György, 1980. A középkori magyar város, Budapest: Gondolat Kiadó, 275 old.
Gulyás, László Szabolcs, 2013. Megjegyzések az északkelet-magyarországi mezővárosok középkorifejlődésének jellemzőihez, Századok 147, 317–346. old.
Hóman, Bálint, 1908. A magyar városok az Árpádok korában, Budapest, 128 old.
Kobály, József, 1997. Sin ir at studio, Ungvár, 210 old.
Komáromy, András, 2001. Ugocsa vármegye a történelemben, Ungvár, 181 old.
Kristó, Gyula, 2007. Magyarország története 895 – 1301. Bp.: Osiris Kiadó, 316 old.
Kubinyi, András. Városfejlődés a középkori Magyarországon. URL: http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Tortenelem/83K%E1lnoki/GY%D6NGY%D6SSY%20K%D6NYV/07%20KUBINYI.pdf (дата звернення: 14.04.2023.).
Lehocky, Tivadar, 1881. Beregvármegye monographiája. III. Kötet, Ungvár, 874 old.
Mendöl, Tibor, 1963. Általános településföldrajz, Budapest, 567 old.
Riskó, Marianna, 2007. Ferencesek Nagyszőlősön - Ötszáz éves jelenlét térben és időben, Budapest: Új Ember Kiadó, 263 old.
Romhányi, Beatrix, 2013. Kolduló barátok, gazdálkodó szerzetesek koldulórendi gazdálkodása a késő középkori Magyarországon. Akadémiai doktori értekezlet. Bp.: 2013, 288 old.
Szabó, István, 1937.Ugocsa vármegye, Budapest, Sylvester-nyomda, 615 old.
Szende, Katalin, 2011. A magyar városok kiváltságolásának kezdetei. Debrecen város 650 éves.Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Bárány Attila-Papp Klára-Szálkai Tamás, Speculum Historiae Debreceniense. A Debreceni Egyetem Történelmi Intézet Kiadványai; 7., Debrecen, 33–37. old.
Takács, Péter, 2015. Legendák és valóság Beregszász keletkezéséről, Emlékkonferencia Beregszász alapításának 950., visszatérésének 75. évfordulója alkalmából. KMMI-füzetek XX, Ungvár, 4–15. old.
Zubánics, László, 2011. Tájba írt történelem. Kultúrtörténeti időutazás Kárpátalja legmagyarabb városában és vonzáskörzetében, Budapest-Ungvár, Intermix Kiadó, 115 old.
Zubánics, László, 2015. Beregszász települési jogállásának változásai a 13–21. században, Emlékkonferencia Beregszász alapításának 950., visszatérésének 75. évfordulója alkalmából. KMMI-füzetek XX. Ungvár, 16-38. old.
Міговк, Ріхард, 2013. Королівський замок «Ньолаб» у дзеркалі джерел (1262 – 1515), Науковий вісник Ужгородського університету, Серія: Історія, Ужгород, вип. 30, с. 159–162.
References
Dzherela
Neopublikovani:
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Diplomáciai Levéltár 15795 (MNLOL DL). (in Latin).
MNLOL DL 26566. (in Latin).
MNLOL DL 51651. (in Latin).
MNLOL DL 70604. (in Latin).
MNLOL DL 70614. (in Latin).
MNLOL DL 70622. (in Latin).
MNLOL DL 70629. (in Latin).
MNLOL DL 70645. (in Latin).
MNLOL DL 70676. (in Latin).
MNLOL DL 70678. (in Latin).
MNLOL DL 70702. (in Latin).
MNLOL DL 70708. (in Latin).
MNLOL DL 70727. (in Latin).
MNLOL DL 71068. (in Latin).
Opublikovani:
A Perényi család levéltára 1222 – 1526 (далі – PCSL), 2008. / Szerk.: Tringli István, Magyar Országos Levéltár kiadványai,
II.Forráskiadványok 44, Budapest, 509 old. (in Hungarian, in Latin).
Anjou-kori Oklevéltár. V. 1318 – 1320. (далі – AKO V.), 1998. / Szerk.: Kristó Gyula, Budapest–Szeged, 500 old. (in Hungarian, in Latin).
Anjou-kori Oklevéltár. VII. 1323. (далі – AKO VII.), 1991. / Szerk.: Blazovich László-Géczi Lajos, Budapest–Szeged, 385 old. (in Hungarian, in Latin).
Anjou-kori Oklevéltár. XIV. 1330 (далі – AKO XIV.), 2004. / Szerk.: Almási Tibor–Kőfalvi Tamás, Budapest–Szeged, 508 old. (in Hungarian, in Latin).
Anjou-kori Oklevéltár. XL. 1356. (далі – AKO XL), 2014. / Szerk.: Rábai Kriszitna, Budapest-Szeged, 564 old. (in Hungarian, in Latin).
Anjou-kori Oklevéltár. XXXVIII. 1354 (далі – AKO XXXVIII), 2013. / Szerk.: B. Halász Éva, Budapest-Szeged, 514. old. (in Hungarian, in Latin).
Anjou-kori Okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. I. (1301 – 1321) (AO I.), 1878. / Szerk.: Nagy Imre, Bp., 690 old. (in Hungarian, in Latin).
Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. VIII. 1261 – 1272. (ÁKÚO), 1870. / Szerk.: Wenzel Gusztáv, Pest, 504 old. (in Hungarian, in Latin).
Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 4. füzet 1290 – 1301. (ÁKOKJ, II. 4.), 1987. / Szerk.: Szentpétery Imre, Bp., 340 old. (in Hungarian, in Latin).
Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. II. kötet. 1. Füzet 1255 – 1272. (ÁKOKJ II, 1.), 1943. / Szerk.: Szentpétery Imre, Bp., 208 old. (in Hungarian, in Latin).
Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 2. füzet. (далі – ÁKOKJ I, 2.), 1927. / Szerk.: Szentpétery Imre, Bp., 180 old. (in Hungarian, in Latin).
Bereg megye hatóságának oklevelei (1299 – 1526). (BMHO), 2006. / Szerk.: Neumann Tibor, Nyíregyháza, 154 old. (in Hungarian, in Latin).
Hazai oklevéltár 1234 – 1536. (далі – HO), 1879. / Szerk.: Nagy Imre–Deák Farkas–Nagy Gyula, Bp., 481 old. (in Hungarian, in Latin).
Zsigmond-kori oklevéltár I. (1387 – 1399). (ZSKO I.), 1951. / Szerk.: Mályusz Elemér, Bp., 811 old. (in Hungarian, in Latin).
Literatura:
Boda, Attila, 2018.Nagyszőlős kísérlete úrbéres státuszán belülmegsértett előjogainak visszaszerzésérea 18. század második felében. Opuscula Historica II. Szerk.: Kósa-Grimm András Kristóf –Veres Kristóf György. Az EC Történész műhely kiadványai 2., Budapest, 81–101. old. (in Hungarian).
Dalmay, Árpád, 2022. Beregszász - Erzsébet királyné városa, Budapest: Romanika Bt., 336 old. (in Hungarian).
Engel, Pál, Kristó, Gyula, Kubinyi, András, 1998. Magyarország története 1301 – 1526, Budapest: Osiris Kiadó, 424 old.(in Hungarian).
Gönczi, Katalin, 2006. Kiváltságlevél és városi szabadság. A szabad királyi városi státus jogi és társa-dalomtörténeti tartalma a „hosszú középkorban.” Urbs–Magyar Várostörténeti Évkönyv I., 63–72. old. (in Hungarian).
Granasztói, György, 1980. A középkori magyar város, Budapest: Gondolat Kiadó, 275 old. (in Hungarian).
Gulyás, László Szabolcs, 2013. Megjegyzések az északkelet-magyarországi mezővárosok középkorifejlődésének jellemzőihez, Századok 147, 317–346. old. (in Hungarian).
Hóman, Bálint, 1908. A magyar városok az Árpádok korában, Budapest, 128 old. (in Hungarian).
Kobály, József, 1997. Sin ir at studio, Ungvár, 210 old. (in Hungarian).
Komáromy, András, 2001. Ugocsa vármegye a történelemben, Ungvár, 181 old. (in Hungarian).
Kristó, Gyula, 2007. Magyarország története 895 – 1301. Bp.: Osiris Kiadó, 316 old. (in Hungarian).
Kubinyi, András. Városfejlődés a középkori Magyarországon. URL: http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Tortenelem/83K%E1lnoki/GY%D6NGY%D6SSY%20K%D6NYV/07%20KUBINYI.pdf (14.04.2023.). (in Hungarian).
Lehocky, Tivadar, 1881. Beregvármegye monographiája. III. Kötet, Ungvár, 874 old.(in Hungarian).
Mendöl, Tibor, 1963. Általános településföldrajz, Budapest, 567 old. (in Hungarian).
Mihovk Rikhard, 2013. Korolivski zamok „Nyalab” u dzereli dzerkala (1262 – 1515), Naukoviy Visnik Uzhhorod National University, Seriel: History, Uzhhorod, № 30. 159–162 pp. (in Ukraina).
Riskó, Marianna, 2007. Ferencesek Nagyszőlősön - Ötszáz éves jelenlét térben és időben, Budapest: Új Ember Kiadó, 263 old. (in Hungarian).
Romhányi, Beatrix, 2013. Kolduló barátok, gazdálkodó szerzetesek koldulórendi gazdálkodása a késő középkori Magyarországon.
Akadémiai doktori értekezlet. Bp.: 2013. 288 old. (in Hungarian).
Szabó, István, 1937.Ugocsa vármegye, Budapest, Sylvester-nyomda, 615 old. (in Hungarian).
Szende, Katalin, 2011. A magyar városok kiváltságolásának kezdetei. Debrecen város 650 éves.Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Bárány Attila-Papp Klára-Szálkai Tamás. Speculum Historiae Debreceniense. A Debreceni Egyetem Történelmi Intézet Kiadványai; 7., Debrecen, 33–37. old. (in Hungarian).
Takács, Péter, 2015. Legendák és valóság Beregszász keletkezéséről. Emlékkonferencia Beregszász alapításának 950., visszatérésének 75. évfordulója alkalmából. KMMI-füzetek XX, Ungvár, 4-15. old. (in Hungarian).
Zubánics, László, 2011. Tájba írt történelem. Kultúrtörténeti időutazás Kárpátalja legmagyarabb városában és vonzáskörzetében, Budapest-Ungvár, Intermix Kiadó, 115 old. (in Hungarian).
Zubánics, László, 2015. Beregszász települési jogállásának változásai a 13–21. században. In: Emlékkonferencia Beregszász alapításának 950., visszatérésének 75. évfordulója alkalmából. KMMI-füzetek XX, Ungvár, 16–38. old. (in Hungarian).
##submission.downloads##
Опубліковано
Як цитувати
Номер
Розділ
Ліцензія
Це журнал із відкритим доступом, що означає, що весь вміст є у вільному доступі користувачеві або його установі безкоштовно. Користувачам дозволяється читати, завантажувати, копіювати, розповсюджувати, друкувати, шукати або посилатись на повні тексти статей, або використовувати їх у будь-яких інших законних цілях, не вимагаючи попереднього дозволу видавця чи автора. Це відповідає визначенню BOAI щодо відкритого доступу.
