ФОРМИ ПРЕДСТАВНИЦТВА (РЕПРЕЗЕНТАЦІЇ) ВЛАДИ НА ПРИКЛАДІ РОДИНИ ПЕРЕНІ У XIV – XV СТ.
DOI:
https://doi.org/10.24144/2523-4498.2(51).2024.319623Ключові слова:
Перені, король Жигмонд, герб, комітат, ішпан, барон, Угорське королівствоАнотація
Для більш глибокого пізнання минулого дослідникам доступна низка допоміжних (спеціальних) історичних наук. Крім класичних предметів (геральдика, сфрагістика, інсигнологія, генеалогія, архонтологія та ін.), останнім часом у методології історичної науки з’явився ряд нових, сучасних допоміжних наук (історична психологія, мережевий аналіз та ін.). Дослідження родової (сімейної) історій вже з XIX століття відіграє важливу роль в науковому житті Угорщини водночас завдяки оцифруванню, здійсненому в Угорському національному архіві – Державному архіві та доступним в останній час документам, знову зріс інтерес до вивчення історії родів зі значною історичною спадщиною (та архівними матеріалами). На основі архівного зібрання родини Перені з Нялабу, а також архіву баронів Перені, що знаходиться у Державному архіви Закарпатської області, дослідники можуть отримати відносно точне уявлення про історію роду Перені у XIV – XIX сторіччі. Це важливе ще й тому, що краєзнавча історична наука досі торкалася лише частини історії родини та її видатних особистостей. У ході дослідження ми більш детально зупинимося на ранньому періоді історії родини Перені, пов’язаному з люксембурзьким періодом (1387 – 1437) історії Угорського королівства. Члени родини Перені, які походили з комітату Абауй і які досягли дворянського, а згодом аристократичного статусу, піднялися до найвищого рівня влади завдяки своєму особистому таланту та вірності монарху й стали одними з найбагатших землевласників країни. Під час своїх європейських подорожей (у супроводі короля чи з незалежною дипломатичною місією) члени родини Перені (які належали до найближчого оточення короля Жигмонда) мали змогу познайомитися з різними формами представництва (репрезентації) влади, які вони згодом належним чином застосовували у своєму повсякденному житті та у їхньому ширшому середовищі. Деякі з цих форм збереглися донині, демонструючи діяльність роду Перені, як меценатів культури. Наприклад, герби, якими користувалися члени родини Перені, прикрашали церковні та світські пам’ятки архітектури, печатки та надгробки, демонструючи положення/статус їх носія/володаря в соціальній ієрархії. У результаті археологічних досліджень, крім раніше відомих надгробків із Требішова та Рудабані, нещодавно були знайдені нові в Абауйварі та Королеві.
Посилання
Список використаних джерел
Джерела:
Неопубліковані:
Державний архів Закарпатської області (далі ДАЗО 1). Сімейний фонд баронів Перені. Копія декрету короля Угорщини Максиміліана про дарування почесного звання і титулу барона королівському наміснику Емеріху Перені і його спадкоємцям, ф. 60, оп. 1, спр. 7, 1 арк.
ДАЗО 2. Cімейний фонд баронів Перені. Збірник документів поміщицьких родин Перені, Добо, Меліт, Турзо, що зберігаються в архіві Пожоньскої капітули, 1521 – 1728 рр., ф. 60, оп. 1, спр. 9, 3 арк.
ДАЗО 3. Cімейний фонд баронів Перені. Листи Габора Перені до дружини Катерини Шалгаї з економічних питань, ф. 60, оп. 2, спр. 25, 3 арк.
ДАЗО 4. Cімейний фонд баронів Перені. Протокол розгляду спору про майно між членами сім’ї Перені, 27.10.1625 р., ф. 60, оп. 4, спр. 9, 1арк.
ДАЗО 5. Наджупан Уґочанської жупи. Опис майна, який овдовіла Ганна Корніш передала своїй дочці Єлизаветі Перені, 1680 р., ф. 674, оп. 8, спр. 79, 3 арк.
ДАЗО 6. Наджупан Уґочаської жупи. Список документів сім’ї Перені, що знаходяться в архіві єгерскої капітули, 1651 – 1665 рр., ф. 674, оп. 13, спр. 12, 1 арк.
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár (a továbbiakban MNL OL 1), P 537. A Perényi család levéltára. A család egészét érintő iratok. Rokon családok (Szaniszlóffy, Báthory, Czobor, Kállay) iratai, 1553 – 1852.
MNL OL (2), P 1963. A Perényi család levéltára. Birtokjogi és birtokgazdálkodási iratok, 1541 – 1882.
MNL OL (3), P 1967. A Perényi család levéltára. Családtagok iratai, 1539 – 1863.
MNL OL (4), P 1968. A Perényi család levéltára. Országos jelentőségű iratok, 1633 – 1869.
MNL OL (5), P 1969. A Perényi család levéltára. Missilesek, 1612 – 1875.
MNL OL (6), P 1971. A Perényi család levéltára. Rokon és idegen családok (Báthory, Csáky, Czobor, Forgács, báró Horváth, gr. Károlyi, Kornis, Kosztruba, Maksay, báró Sztojka, Huszár, Thurzó) iratai, 1529 – 1845.
Опубліковані:
A Perényi család oklevéltára, 2008. Közzéteszi Tringli István.Budapest: Magyar Országos Levéltár – MTA Történettudományi Intézet, 509 old.
C. Tóth, Norbert, 2006. Ugocsa megye hatóságának oklevelei 1290–1526, Budapest:A MTA–MOL Zsigmondkori Oklevéltár Kutatócsoport kiadványa, 123 old.
Carolus, Wagner. Collectanea genealogico-historica illustrium Hungariae familiarum quae jam interciderunt I–IV. (Posonii, Pestini, Lipsiae, 1802). [Оnline]. Доступно: https: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/CsaladHely_AltalanosCsaladtortenet_CollectaneaGenealogicoCarolusWagner/?pg=0&layout=s.
Szirmai, Antonius, 1804. Notitia historica comitatvs Zempléniensis, Budae, 371 old.
Література:
Acsády, Ignác, 1897. Régi magyar birtokviszonyok 1494–1598. Értekezések a Történelemtudományok Köréből XVI. Kötet, Budapest: MTA, 81–148. old.
Bárány, Attila, 2004. Zsigmond király 1416-os angliai kísérete, Aetas 19., 3–4. szám, 5–30. old.
Bárány, Attila, 2013. A fejedelmi lovagrendek hatása a magyar bárói társadalomban. A magyar arisztokrácia társadalmi sokszínűsége, változó értékek és életviszonyok (szerk. Papp Klára, Püski Levente), Debrecen: Speculum historiae Debreceniense 12., 11–43. old.
Bárány, Attila, 2014. A Luxemburg-ház nyugati (angol, francia, burgundi) kapcsolatai 1378 és 1416 között. „Causa unionis causa fidei, causa reformationis in capite et membris.” Tanulmányok a Konstanzi zsinat 600. évfordulója alkalmából (szerk. Bárány Attila, Pósán László), Debrecen: Printart-Press Kft., 10–35. old.
Bárány, Attila, 2019. Zsigmond "utazó" kísérete Aachentől Rómáig (1414 – 1433). A magyar arisztokrácia társadalmi-közéleti kapcsolatai és szerepvállalása, Debrecen: Debreceni Egyetem Történelmi Intézet, 9–50. old.
Bárczay, Oszkár, 1897. A heraldika kézikönyve. Bp., 508 old.
Csatáry, György, 1993. Levéltári kalászatok, Ungvár–Budapest: Intermix Kiadó, 215 old.
Csergheő, Géza, Csoma, József, 1888. A Perényiek középkori síremlékei. Archaeologiai Értesítő Új folyam 8., 4. füzet, 295–303. old.
Csoma, József, 1889. A kassai dóm szentségházán lévő czímerek, Turul 7., 21–26. old.
Engel, Pál, 2001. Magyarország világi archontológiája 1301 – 1457.Középkori magyar adattár. (PC CD–ROM). Bp.
Fallenbüchl, Zoltán, 1988. Magyarország főméltóságai, Budapest: Maecenas Kiadó, 159 old.
Horváth, Sándor, 1908. Adatok a Perényi család történetéhez (1440 – 1450), Magyar Történelmi Tár, 1908, 1–11. old.
Jékely, Zsombor, 2014. Címerkönyvek és címereslevelek: magyar nemesi címerek a konstanzi zsinat idején. „Causa unionis, causa fidei, causa reformationis in capite et membris”. Tanulmányok a konstanzi zsinat 600. évfordulója alkalmából (szerk.: Bárány Attila, Pósán László), Debrecen: Printart-Press Kft., 355–370 old.
Kobály, Ilona, 1999. A Perényi család kézirathagyatéka a Kárpátaljai Honismereti Múzeumban, Ungvár: Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, 204 old.
Kobály, Ilona, 2001. A Perényi család kézirathagyatéka a Kárpátaljai Honismereti Múzeumban.Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Évkönyv, Nyíregyháza, 15. évf., 199–204. old.
Komáromy, András, 1894. Nyalábvár és uradalma. Századok, 28. sz., 492–519 old.
Komáromy, András, 1895. A báró Perényi család levéltárából (1603 – 1699). Magyar Történelmi Tár., 506-523., 677-699. old.
Komáromy, András, 1896. A báró Perényi család levéltárából (1603 – 1699). Magyar Történelmi Tár. 63–84., 437–457., 689–717. old.
Komáromy, András, 1899. A Perényiek a mohácsi vész előtt. Csalártörténeti Értesítő. 1., 2. old.
Komáromy, András, 1900. A báró Perényi család levéltárából (1420 – 1571). Magyar Történelmi Tár., 119–134. old.
Komáromy, András, 1901. Perényi-féle ingóságok leltára 1569-ből, Magyar Történelmi Tár, 588–597. old.
Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén (szerk. Maksay Ferenc), 1990, Budapest: Akadémiai Kiadó, I. kötet, 571 old.
Magyarország főispánjainak története 1000 – 1903 (szerk.: Medgyesi Somogyi Zsigmond), 1902, Budapest, 256 old.
Nagy, Iván, 1862. Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. IX. kötet (P–R), Pest: kiadja Ráth Mór, 852 old.
Novák, Ádám, 2014. A sasember fiai. Egy főúri család és familiája Luxemburgi Zsigmond kíséretében. „Causa unionis, causa fidei, causa reformationis in capite et membris”. Tanulmányok a konstanzi zsinat 600. évfordulója alkalmából (szerk.: Bárány Attila, Pósán László), Debrecen: Printart-Press Kft., 385–400 old.
Novák, Ádám, 2015. Egy felső-magyarországi bárói család birtoklástörténete 1465-ig. A terebesi Perényiek. Agrártörténeti Szemle. 56, 1–49. old.
Novák, Ádám, 2018.A terebesi Perényi család familiárisi hálózata: különös tekintettel a Zsigmond-korra. Középkortörténeti tanulmányok 10: A X. Medievisztikai PhD-konferencia (Szeged, 2017. június 7–9.) előadásai. Szeged: Szegedi Középkorász Műhely, 183–208. old.
Novák, Ádám, 2019.Gondolatok a magyar arisztokrácia reprezentációjáról: pecséthasználat és rezidencia a késő középkorban, Honismeret, 66–71. old.
Novák, Ádám, 2020. A terebesi Perényi család története a 15. század közepéig, Debrecen: DE–FIK „Magyarország a középkori Európában” Kutatócsoport (NKFIH-1150-6/2019) és a Printart-Press Kft, 289 old.
Prohnenko I., Mojzsesz V., Zsilenko M., 2013. Kárpátalja középkori és kora újkori várainak kutatása. A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve LV, Nyíregyháza, 203–250. old.
Prohnenko, Ihor, Zsilenko, Mária, Buzás, Gergely, 2016. A nyalábvári Perényi-sírkő. Archaeologia-Altum Castrum Online, Visegrád: Mátyás király Múzeum. 25 old.
Rácz, Miklós, Héczey-Markó, Ágnes, 2013. Egy különös középkori sírkő Abaújváron. Archaeologia-Altum Castrum Online, Visegrád: Mátyás király Múzeum. 6 old.
Szabó, István, 1994. Ugocsa megye, Budapest-Beregszász: Hatodik Síp Alapítvány-Új Mandátum Kiadó, 271 old.
Tringli, István, 1992. Hunyadi Mátyás és a Perényiek. Levéltári Közlemények, 63. (1–2.), 175–192. old.
Ur és paraszt a magyar élet egységében (szerk.: Eckhardt Sándor), 1941, Budapest: Budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyete, Bölcsészeti Karának Magyarságtudományi Intézete, 222 old.
Zubánics, László, 2010. „Perli-e még ezt a hont más?” Ezer évig tényleg nem volt itt semmi? Vagy mégis?! Honismereti tanulmányok, Ungvár: Intermix Kiadó, 260 old.
Zubánics, László, 2015. Világok végein. Északkelet-Magyarország a XVI – XVIII. században: politika, gazdaság, kultúra, Ungvár-Budapest: Intermix Kiadó, 156 old.
Zubánics, László, 2016. Vitézi végek dicsérete. A nemesség szerepe a XVI – XVIII. századi Északkelet-Magyarország társadalmi fejlődésében, Ungvár-Budapest: Intermix Kiadó, 292 old.
Zubánics, László, 2020. Múlt tükrében elmerengve… Északkelet-Magyarország mindennapjai a XVI – XVIII. század fordulóján, Ungvár-Budapest: Intermix Kiadó, 357 old.
Zsoldos, Attila, 2017. A Druget-tartomány története 1315 – 1342, Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete, 306 old.
Зубанич, Л. 2014a. Дворянство у системі комітатського управління на Закарпатті у ХVI – XVII ст., Науковий вісник Чорноморського державного університету ім. Петра Могили. Серія Історія, Миколаїв: Вид-во ЧДУ ім. Петра Могили, Випуск 229, c. 10–14.
Зубанич, Л., 2012. Участь дворянства у комітатському правосудді протягом XVI – XVIII століття, Науковий вісник Ужгородського університету. Серія Історія. Ужгород: Вид-во УжНУ «Говерла», вип. 29, с. 8–12.
Зубанич, Л., 2013a. Дворянство Верхнього Потисся та повстання Дєрдя Довжі, Науковий вісник Ужгородського національного університету. Серія Історія. Ужгород: Вид-во УжНУ «Говерла», вип. 1 (30), с. 5–10.
Зубанич, Л., 2013b. Сентміклошська (Чинадіївська) домінія та дворянська родина Телегді, Науковий вісник Ужгородського національного університету. Серія Історія, Ужгород: Вид-во УжНУ «Говерла», вип. 2 (31), с. 7–13.
Зубанич, Л., 2014b. Роль дворянства Закарпаття у суспільно-політичному житті в XVI – XVII століттях, Науковий вісник Ужгородського національного університету. Серія Історія, Ужгород: Вид-во УжНУ «Говерла», вип. 32, с. 3–9.
Міговк, Р., 2013. Королівський замок «Ньолаб» у дзеркалі джерел (1262 – 1515), Науковий вісник Ужгородського університету. Серія Історія. Ужгород: Вид-во УжНУ «Говерла», вип. 1 (30), с. 159–162.
Міговк, Р., Зубанич, Л., 2023. Розвиток міст Лампертсас і Севлюш у Середньовіччі, Науковий вісник Ужгородського університету. Серія: Історія, 2 (49), с. 66–77.
Однороженко, О., 2011. „Marchia Ruthenorum” Угорського королівства, Українська (руська) еліта доби Середньовіччя і раннього модерну, Київ: Темпоре, с. 417.
Прохненко, І., Жиленко, М., Мойжес, В., 2016. Королівський замок Нялаб, Вісник Інституту археології, Львів, вип. 11, с. 123–154.
Прохненко, І., Жиленко, М., 2018. Дослідження замків Закарпаття археологічною експедицією Ужгородського національного університету, Археологія, № 3, с. 107–125.
Referenses
Dzherela:
Neopublikovani:
Derzhavnyi arkhiv Zakarpaskoi oblasti (dali DAZO 1). Cimeinyi fond baroniv Pereni. Kopiia dekretu korolia Uhorshchyny Maksymiliana pro daruvannia pochesnoho zvannia i tytulu barona korolivskomu namisnyku Emerikhu Pereni i yoho spadkoiemtsiam, f. 60, op. 1, spr. 7, 1 ark. (in Latin).
DAZO 2. Cimeinyi fond baroniv Pereni. Zbirnyk dokumentiv pomishchytskykh rodyn Pereni, Dobo, Melit, Turzo, shcho zberihaiutsia v arkhivi Pozhonskoi kapituly, 1521 – 1728 rr., f. 60, op. 1, spr. 9, 3 ark. (in Hungarian).
DAZO 3. Cimeinyi fond baroniv Pereni. Lysty Habora Pereni do druzhyny Kateryny Shalhai z ekonomichnykh pytan, f. 60, op. 2, spr. 25, 3 ark. (in Hungarian).
DAZO 4. Cimeinyi fond baroniv Pereni. Protokol rozghliadu sporu pro maino mizh chlenamy sim’i Pereni, 27.10.1625 r., f. 60, op. 4, spr. 9, 1 ark. (in Hungarian).
DAZO 5. Nadzhupan Ugochanskoi zhupy. Opys maina, yakyi ovdovila Hanna Kornish peredala svoii dochtsi Yelyzaveti Pereni, 1680 r., f. 674, op. 8, spr. 79, 3 ark. (in Hungarian).
DAZO 6. Nadzhupan Ugochaskoi zhupy. Spysok dokumentiv sim’i Pereni, shcho znakhodiatsia v arkhivi yeherskoi kapituly, 1651 – 1665 rr., f. 674, op. 13, spr. 12, 1 ark. (in Hungarian).
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár (a továbbiakban MNL OL 1), p 537. A Perényi család levéltára. A család egészét érintő iratok. Rokon családok (Szaniszlóffy, Báthory, Czobor, Kállay) iratai, 1553 – 1852. (in Latin, Hungarian).
MNL OL (2), P 1963. A Perényi család levéltára. Birtokjogi és birtokgazdálkodási iratok, 1541 – 1882. (in Hungarian).
MNL OL (3), P 1967. A Perényi család levéltára. Családtagok iratai, 1539 – 1863. (in Latin, Hungarian).
MNL OL (4), P 1968. A Perényi család levéltára. Országos jelentőségű iratok, 1633 – 1869. (in Hungarian).
MNL OL (5), P 1969. A Perényi család levéltára. Missilesek, 1612 – 1875. (in Latin, Hungarian).
MNL OL (6), P 1971. A Perényi család levéltára. Rokon és idegen családok (Báthory, Csáky, Czobor, Forgács, báró Horváth, gr. Károlyi, Kornis, Kosztruba, Maksay, báró Sztojka, Huszár, Thurzó) iratai, 1529 – 1845. (in Latin, Hungarian).
Opublikovani:
A Perényi család oklevéltára, 2008. Közzéteszi Tringli István.Budapest: Magyar Országos Levéltár – MTA Történettudományi Intézet, 509 old.(in Hungarian).
C. Tóth, Norbert, 2006. Ugocsa megye hatóságának oklevelei 1290 – 1526, Budapest: A MTA–MOL Zsigmondkori Oklevéltár Kutatócsoport kiadványa, 123 old. (in Hungarian).
Carolus, Wagner. Collectanea genealogico-historica illustrium Hungariae familiarum quae jam interciderunt I–IV. (Posonii, Pestini, Lipsiae, 1802). [Електронний ресурс] URL: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/CsaladHely_AltalanosCsaladtortenet_CollectaneaGenealogicoCarolusWagner/?pg=0&layout=s.(in Hungarian).
Szirmai, Antonius, 1804. Notitia historica comitatvs Zempléniensis.Bvdae, 371 old. (in Latin).
Literatura:
Acsády, Ignác, 1897. Régi magyar birtokviszonyok 1494–1598. Értekezések a Történelemtudományok Köréből XVI. kötet.Budapest: MTA,81-148. old. (in Hungarian).
Bárány, Attila, 2004. Zsigmond király 1416-os angliai kísérete. Aetas 19, 3–4. szám, 5–30. old. (in Hungarian).
Bárány, Attila, 2013. A fejedelmi lovagrendek hatása a magyar bárói társadalomban. A magyar arisztokrácia társadalmi sokszínűsége, változó értékek és életviszonyok (szerk. Papp Klára, Püski Levente), Debrecen: Speculum historiae Debreceniense 12., 11–43. old.(in Hungarian).
Bárány, Attila, 2014. A Luxemburg-ház nyugati (angol, francia, burgundi) kapcsolatai 1378 és 1416 között. „Causa unionis causa fidei, causa reformationis in capite et membris.” Tanulmányok a Konstanzi zsinat 600. évfordulója alkalmából (szerk. Bárány Attila, Pósán László), Debrecen: Printart-Press Kft., 10–35. old. (in Hungarian).
Bárány, Attila, 2019. Zsigmond "utazó" kísérete Aachentől Rómáig (1414 – 1433). A magyar arisztokrácia társadalmi-közéleti kapcsolatai és szerepvállalása, Debrecen: Debreceni Egyetem Történelmi Intézet, 9–50. old. (in Hungarian).
Bárczay, Oszkár, 1897. A heraldika kézikönyve. Bp., 508 old. (in Hungarian).
Csatáry, György, 1993. Levéltári kalászatok, Ungvár–Budapest: Intermix Kiadó, 215 old. (in Hungarian).
Csergheő, Géza, Csoma, József, 1888. A Perényiek középkori síremlékei. Archaeologiai Értesítő Új folyam 8., 4. füzet, 295–303. old. (in Hungarian).
Csoma, József, 1889. A kassai dóm szentségházán lévő czímerek, Turul 7., 21–26. old. (in Hungarian).
Engel, Pál, 2001. Magyarország világi archontológiája 1301 – 1457, Középkori magyar adattár. (PC CD–ROM). Bp. (in Hungarian).
Fallenbüchl, Zoltán, 1988. Magyarország főméltóságai, Budapest: Maecenas Kiadó, 159 old. (in Hungarian).
Horváth, Sándor, 1908. Adatok a Perényi család történetéhez (1440 – 1450), Magyar Történelmi Tár, 1908, 1–11. old. (in Hungarian).
Jékely, Zsombor, 2014. Címerkönyvek és címereslevelek: magyar nemesi címerek a konstanzi zsinat idején. „Causa unionis, causa fidei, causa reformationis in capite et membris”. Tanulmányok a konstanzi zsinat 600. évfordulója alkalmából (szerk.: Bárány Attila, Pósán László), Debrecen: Printart-Press Kft., 355–370 old. (in Hungarian).
Kobály, Ilona, 1999. A Perényi család kézirathagyatéka a Kárpátaljai Honismereti Múzeumban, Ungvár: Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, 204 old. (in Hungarian).
Kobály, Ilona, 2001. A Perényi család kézirathagyatéka a Kárpátaljai Honismereti Múzeumban.Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Évkönyv, Nyíregyháza, 15. évf., 199–204. old. (in Hungarian).
Komáromy, András, 1894. Nyalábvár és uradalma. Századok, 28. sz., 492–519 old. (in Hungarian).
Komáromy, András, 1895. A báró Perényi család levéltárából (1603 – 1699). Magyar Történelmi Tár., 506–523, 677–699. old. (in Hungarian).
Komáromy, András, 1896. A báró Perényi család levéltárából (1603 – 1699), Magyar Történelmi Tár. 6–84, 437–457, 689–717. old. (in Hungarian).
Komáromy, András, 1899. A Perényiek a mohácsi vész előtt. Csalártörténeti Értesítő. 1, 2. old. (in Hungarian).
Komáromy, András, 1900. A báró Perényi család levéltárából (1420 – 1571), Magyar Történelmi Tár. 119–134. old. (in Hungarian).
Komáromy, András, 1901. Perényi-féle ingóságok leltára 1569-ből. Magyar Történelmi Tár, 588–597. old. (in Hungarian).
Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén (szerk. Maksay Ferenc), 1990., Budapest: Akadémiai Kiadó, I. kötet, 571 old. (in Hungarian).
Magyarország főispánjainak története 1000 – 1903 (szerk.: Medgyesi Somogyi Zsigmond), 1902, Budapest, 256 old. (in Hungarian).
Nagy, Iván, 1862. Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. IX. kötet (P–R), Pest: kiadja Ráth Mór, 852 old. (in Hungarian).
Novák, Ádám, 2014. A sasember fiai. Egy főúri család és familiája Luxemburgi Zsigmond kíséretében. „Causa unionis, causa fidei, causa reformationis in capite et membris”. Tanulmányok a konstanzi zsinat 600. évfordulója alkalmából (szerk.: Bárány Attila, Pósán László), Debrecen: Printart-Press Kft., 385–400 old. (in Hungarian).
Novák, Ádám, 2015. Egy felső-magyarországi bárói család birtoklástörténete 1465-ig. A terebesi Perényiek. Agrártörténeti Szemle. 56, 1–49. old. (in Hungarian).
Novák, Ádám, 2018. A terebesi Perényi család familiárisi hálózata: különös tekintettel a Zsigmond-korra. Középkortörténeti tanulmányok 10.: A X. Medievisztikai PhD-konferencia (Szeged, 2017. június 7–9.) előadásai. Szeged: Szegedi Középkorász Műhely, 183–208. old. (in Hungarian).
Novák, Ádám, 2019. Gondolatok a magyar arisztokrácia reprezentációjáról: pecséthasználat és rezidencia a késő középkorban. Honismeret, 66-71. old. (in Hungarian).
Novák, Ádám, 2020. A terebesi Perényi család története a 15. század közepéig. Debrecen: DE–FIK „Magyarország a középkori Európában” Kutatócsoport (NKFIH-1150-6/2019) és a Printart-Press Kft, 289 old. (in Hungarian).
Prohnenko, I., Mojzsesz, V., Zsilenko, M., 2013. Kárpátalja középkori és kora újkori várainak kutatása. A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve LV. Nyíregyháza, 203–250.old. (in Hungarian).
Prohnenko, Ihor, Zsilenko, Mária, Buzás, Gergely, 2016. A nyalábvári Perényi-sírkő. Archaeologia-Altum Castrum Online, Visegrád: Mátyás király Múzeum. 25 old. (in Hungarian).
Rácz, Miklós, Héczey-Markó, Ágnes, 2013. Egy különös középkori sírkő Abaújváron. Archaeologia-Altum Castrum Online, Visegrád: Mátyás király Múzeum. 6 old. (in Hungarian).
Szabó, István, 1994. Ugocsa megye. Budapest-Beregszász: Hatodik Síp Alapítvány-Új Mandátum Kiadó, 271 old. (in Hungarian).
Tringli, István, 1992. Hunyadi Mátyás és a Perényiek. Levéltári Közlemények, 63. (1–2.), 175–192. old. (in Hungarian).
Ur és paraszt a magyar élet egységében (szerk.: Eckhardt Sándor), 1941. Budapest: Budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyete, Bölcsészeti Karának Magyarságtudományi Intézete, 222 old. (in Hungarian).
Zubánics, László, 2010. „Perli-e még ezt a hont más?” Ezer évig tényleg nem volt itt semmi? Vagy mégis?! Honismereti tanulmányok, Ungvár: Intermix Kiadó, 260 old. (in Hungarian).
Zubánics, László, 2015. Világok végein. Északkelet-Magyarország a XVI–XVIII. században: politika, gazdaság, kultúra, Ungvár-Budapest: Intermix Kiadó, 156 old. (in Hungarian).
Zubánics, László, 2016. Vitézi végek dicsérete. A nemesség szerepe a XVI–XVIII. századi Északkelet-Magyarország társadalmi fejlődésében, Ungvár-Budapest: Intermix Kiadó, 292 old. (in Hungarian).
Zubánics, László, 2020. Múlt tükrében elmerengve… Északkelet-Magyarország mindennapjai a XVI–XVIII. század fordulóján, Ungvár-Budapest: Intermix Kiadó, 357old. (in Hungarian).
Zsoldos, Attila, 2017. A Druget-tartomány története 1315 – 1342, Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete, 306 old. (in Hungarian).
Zubanych, L. 2014a. Dvorianstvo u systemi komitatskoho upravlinnia na Zakarpatti u XVI – XVII st. [Nobility in the system of comitat administration in Transcarpathia in the 16th – 18th centuries], Naukovyi visnyk Chornomorskoho derzhavnoho universytetu im. Petra Mohyly. Seriia Istoriia, Mykolaiv: Vyd-vo ChDU im. Petra Mohyly, Vypusk 229, s. 10–14. (in Ukrainian).
Zubanych, L., 2012. Uchast dvorianstva u komitatskomu pravosuddi protiahom XVI – XVIII stolittia [Participation of the Nobility in Comitatus Justice in the XVI – XVIII centuries], Naukovyi visnyk Uzhhorodskoho universytetu. Ser. Istoriia. Uzhhorod: Vyd-vo UzhNU «Hoverla», Vyp. 29, s. 8–12. (in Ukrainian).
Zubanych, L., 2013a. Dvorianstvo Verkhnoho Potyssia ta povstannia Dierdia Dovzhi [The nobility of Upper Potyssia and the uprising of Derdia Dovzha], Naukovyi visnyk Uzhhorodskoho natsionalnoho universytetu. Ser. Istoriia. Uzhhorod: Vyd-vo UzhNU «Hoverla», Vyp. 1 (30), s. 5–10. (in Ukrainian).
Zubanych, L., 2013b. Sentmikloshska (Chynadiivska) dominiia ta dvorianska rodyna Telehdi [St. Miklós (Chynadiyevo) dominion and the noble family of Telegdy], Naukovyi visnyk Uzhhorodskoho natsionalnoho universytetu. Ser. Istoriia., Uzhhorod: Vyd-vo UzhNU «Hoverla», Vyp. 2 (31), s. 7–13.(in Ukrainian).
Zubanych, L., 2014b. Rol dvorianstva Zakarpattia u suspilno-politychnomu zhytti v XVI – XVII stolittiakh [The role of the nobility of Transcarpathia in socio-political life in the XVI – XVII centuries], Naukovyi visnyk Uzhhorodskoho natsionalnoho universytetu. Ser. Istoriia. Uzhhorod: Vyd-vo UzhNU «Hoverla», Vyp. 32., c. 3–9. (in Ukrainian).
Mihovk, R., 2013. Korolivskyi zamok «Nolab» u dzerkali dzherel (1262 – 1515) [Royal Castle Nölab in the mirror of springs (1262 – 1515)], Naukovyi visnyk Uzhhorodskoho universytetu. Ser. Istoriia. Uzhhorod: Vyd-vo UzhNU «Hoverla», Vyp. 1 (30), s. 159–162. (in Ukrainian).
Mihovk, R., Zubanych, L., 2023. Rozvytok mist Lampertsas i Sevliu u Serednovichchi [Medieval urban development of Lampertsas and Sevlus], Scientific Herald of Uzhhorod University. Series: History / Ministry of Education and Science of Ukraine; State Higher Educational Establishment «Uzhhorod National University», Faculty of History and International Relations; [Editorial board: Y. Danylets (editor-in-chief) and other]; Uzhhorod: Publisher of Uzhhorod National University «Hoverla», 2023. Issue 2 (49). (in Ukrainian).
Odnorozhenko, O., 2011. „Marchia Ruthenorum” Uhorskoho korolivstva. Ukrainska (ruska) elita doby Serednovichchia i rannoho modern [“Marchia Ruthenorum” of the Kingdom of Hungary, the Ukrainian (Ruthenian) elite of the Middle Ages and early modernity], Kyiv: Tempore, s. 417. (in Ukrainian).
Prokhnenko, I., Zhylenko, M., Moizhes, V., 2016. Korolivskyi zamok Nialab [Royal castle of Nyalab], Visnyk Instytutu arkheolohii, Lviv, Vyp. 11, s. 123–154. (in Ukrainian).
Prokhnenko, I., Zhylenko, M., 2018. Doslidzhennia zamkiv Zakarpattia arkheolohichnoiu ekspedytsiieiu Uzhhorodskoho natsionalnoho universytetu [Research of Transcarpathian castles by the archaeological expedition of Uzhhorod National University], Arkheolohiia, № 3, s. 107–125. (in Ukrainian).
##submission.downloads##
Опубліковано
Як цитувати
Номер
Розділ
Ліцензія
Це журнал із відкритим доступом, що означає, що весь вміст є у вільному доступі користувачеві або його установі безкоштовно. Користувачам дозволяється читати, завантажувати, копіювати, розповсюджувати, друкувати, шукати або посилатись на повні тексти статей, або використовувати їх у будь-яких інших законних цілях, не вимагаючи попереднього дозволу видавця чи автора. Це відповідає визначенню BOAI щодо відкритого доступу.
